Vállalkozói tanácsok
2025.05.06
KÉSZLET- a végére kész lett
Készletfeltöltés és -kezelés – avagy az áru útja a webshop polcáig
Csörren a telefon – jön a futár. Csomag érkezik! Kimegyek, átvesszük együtt a dobozokat, és mindig segítenek lehozni a lépcsőhöz, függetlenül attól, hogy csak egyetlen doboz jön, vagy épp egy egész raklapnyi. Innen indul a kis „kaland”: bepakolom az előtérbe a csomagokat, és kezdődhet a kedvenc részem – a kibontás!
Olyan, mintha minden nap karácsony lenne.
Miközben bontogatok, ellenőrzöm a darabszámokat, a minőséget, és kézzel pipálom a listámon, hogy minden rendben megérkezett-e. A gyakran rendelt termékeket már a csomagolásukról is felismerem, és ilyenkor megnyugszom – lesz belőle készleten, ha valaki rendeli. Az új termékeket pedig mindig izgatottan várom: vajon hogy néznek ki, mekkorák, milyen a minőségük? Néha kellemesen csalódom, máskor kevésbé, de mindig tanulságos.
Ha csak néhány dobozról van szó, gyorsan végzek, de volt már olyan, hogy segítségül kellett hívnom egy családtagot, és félnapunk ráment a kipakolásra. Ha mindennel megvagyok, tartok egy kis jól megérdemelt pihenőt – jöhet egy tejeskávé! Ha selejt van, vagy valami megsérült, azt külön dobozba rakom és lefotózom, majd telefonon és e-mailben is jelzem a nagyker felé. A legtöbb helyen erre 48 órám van.
Ha egy vevő rendelése is a csomagban volt, azt kiveszem, be is csomagolom, és az R1-es munkatársam – más néven a férjem – már viszi is a csomagot. Ezután jön a másik kedvenc részem: rendszerezés! Minden megy a helyére: polcra, szortírozó dobozba, téma szerint. Így sokkal könnyebb mindent megtalálni.
Egy laikus azt hinné, itt véget is ér a munka. Áru megvan, rendelések teljesítve, polcok feltöltve.
De nem – most jön csak az igazi kihívás: a készletre vétel. Be- és kivételezem a termékeket, cikkszám, darabszám, beérkezés oka… Monoton, unalmas, és bevallom, nem szeretem. De muszáj, hogy minden működjön, és pontos legyen a rendszer.
Az utóbbi időben a szemem is sokat romlott – papírról olvasok, közben monitoron gépelek. Most már gyakran a férjem is besegít: mire hazaér a csomagfeladásból, én már lobogtatom előtte a mappát, és kérem, hogy segítsen készletezni. Ő diktál, én pötyögök. Ketten sokkal gyorsabb, pontosabb, és még a szemem is kíméljük – bár szerinte a fülem is kezd gyengülni, mert mindent háromszor meg kell ismételnie.
Ha egy termék új, azt külön jelöljük, hogy majd feltöltsem a rendszerbe – de az már egy másik történet. Mert egy új termék feltöltése is külön kis projekt…www.szalvetadeko.hu
2025.01.24
"Hogyan töltök fel termékeket a webshopba? (Avagy az anyavállalkozói multitasking valósága)"
Nah, most nekiesek, és mindent feltöltök mindenhova 1 óra alatt. Egyszerű, nem?1. Terméknév: Ó, ez könnyű! Írom is... várjunk csak, túl rövid, így nem találja meg a Google. Na jó, akkor legyen hosszabb, de hoppá, túl hosszú lett, és tele van speciális karakterekkel. Marad a rövid név.
2. Termékleírás: Méret, használat, milyen rendezvényre ajánlom a hajtogatott szalvétát vagy az asztali dekorációt. Olvasom, olvasom... ó, helyesírási hiba. Nem baj, kijavítom. Újraolvasom, valami hiányzik. Mit hagytam ki? Na mindegy, addig feltöltöm a fotókat, amíg eszembe nem jut.
3. Fotók feltöltése: Megkeres, kiválaszt, feltölt. Miért vágta le a kép felét? Ááá, hát így pont a lényeg nem látszik! Ja, mert a kép körülvágás be volt nyomva. Nem baj, átméretezem, újra feltöltöm. Fő fotó megvan. Most jönnek a további képek. Hol a színskála? Melyik mappában van? Hosszas keresgélés után megtalálom.
4. További infók: Termék súlya, ára, keresőoptimalizálás kulcsszavak, hasonló termékek ajánlása. Közben eszembe jut, hogy a garancia, visszáru feltételek, szállítási költségek kimaradtak. Na, vissza a leíráshoz.
És ez mind egyetlen termékkel!
Eközben:
- "Anya, kérek még alma levet!"
- Csörög a telefon: "Jön a futár a szállítmánnyal."
- Csenget a postás is – de a kutyák is jelzik, hogy most nem csak a ládába akar valamit bedobni, hanem ide Én is kelleni fogok. Meg a személyim száma – amit még mindig nem tudok fejből.
- Közben a gáztűzhelyen kifut a főtt krumpli, mivel a gyerek hetek óta csak krumplit hajlandó krumplival enni.
Ezért van az, hogy hajnalban, amikor mindenki alszik, és síri csend van, általában akkor töltök fel termékeket. Mert olyankor van nyugalom, és ha a technika is úgy gondolja, akkor még haladok is. <img class="xz74otr" src="https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/t53/1/16/1f605.png" alt="</span></span></div> <div dir="auto">
______________________________________________________________________________________________________
2025.01.11
A vállalkozói lét kulisszatitkai: papírmunkával a határidők nyomában
Ma egy kis őszinte vállalkozói vallomás következik, mert néha tényleg azt érzem, hogy az ember 100 felé szakad. Az egyéni vállalkozó lét nem csak a kreatív munkáról és a saját tempóban dolgozásról szól – a papírmunkával, adminisztrációval és az állandó ügyintézéssel való küzdelem is mindennapos.
Van, hogy órákig dolgozol egy formanyomtatványon, mindent mentesz percenként, hogy nehogy valami adat elvesszen, és újra kelljen kezdened az egészet elölről. Aztán egyszer csak lefagy a rendszer, hibaüzenetet kapsz, és ott állsz: a határidő szorításában, minden terveid szertefoszlottak, mert nem tudsz belépni az ügyfélkapu+ rendszerbe. Az ügyfélkapu+ egyébként is egy olyan terep, ahol sokan az utolsó pillanatra hagyják a váltást – nem azért, mert lusták, hanem mert napi szinten használják a rendszert, és attól félnek, hogy ha váltanak, nem fognak tudni belépni, és akkor esélyük sincs beadni egy fontos határidős nyomtatványt.
Mert igen, téged is kötnek a határidők, de a válasz, amit nagyon vársz, általában az utolsó pillanatokban érkezik meg. Éppen ezért sokan ezt a vállalkozói létet stresszként élik meg – pedig igazából nem mindent tudunk irányítani. Az ilyen helyzeteket el kell engedni, mert ha nem rajtad múlik, akkor felesleges bosszankodni. Újra tervezés, erőgyűjtés és emelt fővel tűzoltás- Kinek ismerős?
Az viszont nagyon frusztráló, amikor órákig dolgozol valamin, és közben a fontosabb dolgokra nem marad időd. Szóval, ha éppen nem posztolok semmit, és az új termék még nem került fel a honlapra, az nem azért van, mert pihenek és a lábamat lógatom a Balaton partján. Valószínűleg épp egy hivatalos ügyet próbálok elintézni, és közben mély levegőket veszek, hogy ne törjem össze a laptopot. K....anyázás nélkül persze...
Mindenesetre próbálom túlélni a papírmunkát, és ha valaki esetleg egy-egy új terméket keresne, akkor hamarosan minden visszaáll a normális kerékvágásba. #ügyfélkapu #vállalkozóilét #kihívás #mentális #papírmunka